HELYSZÍN

BABOS MAJOR

A Babos Major egy romantikus környezetű, Mosonmagyaróvártól mindössze 4 kilométerre, a Szigetköz kapujában fekvő, egyszerűen megközelíthető, közel 40 hektáros szabadidő komplexum. Fekvése és szolgáltatásai révén az ország legkedveltebb, felkapottabb turisztikai célpontjai közt van, mindmáig az aktív, de csendes pihenést keresők teszik ki vendégköre jelentős részét.

Elsősorban lovas majornak épült, majd kibővült 5 vendégházzal ill. csónakházzal. A központi épületben a sátorozóknak van lehetőségük zuhanyozásra, étkezésre. Foglakozásokat tarthatnak a fedett, hangulatos színben rossz idő esetén is a csoportok, családok. Hűvös időben, vagy hidegben - lovaglás, kocsikázás, vagy lovas szánozás után - kemence mellett melegedhetnek vendégeink.

Évről-évre rendszeressé váltak a különböző rendezvények, nem csak a hobbi lovasok, hanem sport lovasok is felfedezték a helyben rejlő adottságokat. Évente rendszeresen a következő versenyek, táborok kerülnek megrendezésre:
Millitary (országos), Díjugrató megyei bajnokságok, Szigetközi Lovastalálkozó, kutyás tábor, íjászverseny (országos), tűzoltóverseny.


Babos Major térképe
 
 

Éttermünk - ARANYOSI VENDÉGHÁZ

A Babos majorhoz kapcsolódik - attól 500 m -re - az Aranyosi Vendégház. Négy egybenyitható teremmel, 120 fő befogadására alkalmas. Továbbá 7 vendégszobával várja vendégeit műemléki környezetben, a falu központjában.
Az étterem specialitása, hogy pincéjében igazi magyar táj jelegű borospince található.


 
 

Halászi

Halászi Mosonmagyaróvártól 4 km-re (a Mosonmagyaróvárról kiinduló 1404-es főútvonal 1. települése) fekszik a Mosoni-Duna partján. Méltón mondhatjuk Szigetköz kapujának, hiszen a Mosonmagyaróvárt Győrrel összekötő út forgalma itt lép át a Dunán, mint ősidők óta fontos átkelőhelyen. 1875-ig kompon lehetett átjutni. Azóta azonban híd köti össze a Duna két partját.

Halászi a Duna- ágak közötti kimagasló földön letelepült halászbokrokból alakult halászfaluvá. Ősi építkezési stílusára a sárral bevont vesszőfalú házak voltak jellemzők, melyek jól ellenálltak az áradásoknak. Lakói a magyaróvári uradalom halszállítói voltak.

Kezdetben hal, majd széna, gyümölcs, fa- szállítására és földművelésre áttérve a XVI. sz. elejére mezővárossá fejlődött, s kapott mezővárosi rangot.

A falu legfőbb nevezetessége az 1775-ben barokk stílusban épült Római katolikus templom, valamint Halászi központjában lévő 2 oromfalu paraszt barokk ház. A templom freskóit Maulbertsch tanítványok festették. A falu jelenlegi lélekszáma 3000 fő. Mosonmagyaróvár közelsége miatt egyre többen választják lakóhelyükül. Élénk a kulturális élete, számos egyesület tevékenykedik itt:
Halászi Hagyományőrző Egyesület, Halászi Vegyeskar, Lovasbandérium, Halászi Lovasklub, Marionett Bábcsoport, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, stb.